2012. január 31., kedd

Mosoly, mosoly és mosoly.
Olyan helyek, olyan helyzetek, olyan emlékképek, amik mosolyra fakasztanak.
Ez az a hely, ahol te is meg tudod mosolyogtatni a többieket, ahol a végén együtt röhögünk.

A cél pedig: kiszakadni egy kicsit a mindennapok lótifutijából. Egy kicsit elengedni a kellemetlenségeket, és csak a jóra gondolni.

Aztán összegyűjtjük azokat a magyarországi vendégházakat, ahol mindezt már megtettük, vagy jövőben lehetőségünk lesz rá. Mi, együtt, mindannyian.

Hiszek abban, hogy vidéken számtalan olyan vendéglátó van, akik nap, mint nap azért kelnek fel, hogy a vendégeik ajkára mosolyt varázsoljanak.
Sül a kemencében a tepsis hús, folyik a házi bor és mindenki azt érzi, hogy az a pár nap, azok az emberek értük vannak.
A jó házigazda, az igazi vendéglátó létezik, de ritka, mint a fehér holló.

Legutóbb Nemesvámoson jártunk, a Vámosi Vendégházban.


Az ott eltöltött idő olyannyira meghatározta a mindennapjainkat, a gyerekek és mi is annyira jól éreztük magunkat, hogy alig várjuk idén májust, amikor ismét átélhetjük Anikó és Ferenc elbűvölő vendégszeretetét.

Saját zárt blogomban tavaly ezt írtam róluk, rögtön hazaérkezés után.

"12 felnőtt és 6 pici gyerek indult péntek különböző időpontjaiban egy helyszínre, a Vámosi Vendégházba, ahol olyan tökéletes vendégszeretetben volt részünk, amilyenről ember csak álmodik.
Pénteken délután szépen lassan mindenki megérkezett a házikóba, ahol némi welcome-drink elfogyasztása után felfedeztük apartmanjainkat. 
A gyerekek szeretettel vetették bele magukat a csodálatos kerti játszótér adta lehetőségek kiaknázásába. Felfedezték a homokozót, a hintát és a csúszdát, de a gyönyörűséges kerti tó mellett sem mentek el szó nélkül. 
Mindenkinek akadt kedvence is, kislányom a csúszdán örömködött nagyon sokat. Lecsúsztatta a babáját, akit el kellett kapni, és sokat foglalkozott a hinta alatt lakó nyuszival is. Etette, nézegette, simogatta.
Kisfiam annyira élvezte a hintázást, hogy a nap nagy részét ott töltötte. "tta"- szólt a hinta-palinta dal a szájából, és a huncutkodás sem veszett ki belőle ez idő alatt sem.
A felnőttek egymás társaságán kívül a gyerekekben gyönyörködtek sokat, meg persze a csodálatos programokban amiket ez a három nap számunkra tartogatott.
A lovaskocsikázással összekötött borkóstolás, a disznótoros, a bőséges reggelik, a játszóterezés, a kemencés vacsora mind-mind megalapozta azt, hogy ősszel (vagy talán jövő tavasszal) jó szívvel térünk vissza Nemesvámosra Anikóhoz és Ferihez, akik olyan arcát mutatták meg nekünk a magyar vendéglátásnak, amilyet itthon tényleg csak ritkán lát az ember."

Te is tudsz hasonlóan jó helyet?

3 megjegyzés:

  1. Ó, és most, hogy az elejére "lapoztam" a blogodnak, megtaláltam azt a helyet, amit én is ajánlottam....
    Bocs, hogy ilyen figyelmetlen voltam :)
    Mariann

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Mariann!

      Köszönöm szépen, hogy ajánlottad a Vámosi Vendégházat, nekünk is az egyik kedvencünk.
      Ha van esetleg más hely, amit még ajánlanál,vagy esetleg az ismerőseid körében járt valaki jó és szép helyen és ajánlaná mosolyhelynek, szeretettel várom. :-)

      Üdvözlettel,
      A mosolygazda :-)

      Törlés
  2. Ó, és most, hogy az elejére "lapoztam" a blogodnak, megtaláltam azt a helyet, amit én is ajánlottam....
    Bocs, hogy ilyen figyelmetlen voltam :)
    Mariann

    VálaszTörlés